2017. november 22. szerda
Boldog névnapot Cecília!

Magyar Szerb Kereskedelmi és Iparkamara Egyesület
6722. Szeged, Párizsi krt. 8-12.
Telefon: 70/45-222-33
e-mail: info@mszkik.hu
 

Gazdasági Havi Tájékoztató

Forrás: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató, 2017/június, Budapest, 2017-07-18

A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

Rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve terveznek tenni 2017-ben a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2017. januári emelésével összefüggésben. Az elemzés során nyolc lépés megtételét, illetve 2017-es esedékességét vizsgáljuk: (1) a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimálbér felett keresők bérét is emelik; (2) a tervezett létszámfelvétel elmarad; (3) elbocsátásokat hajtanak végre; (4) elhalasztják a tervezett beruházásokat; (5) módosítják a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait; (6) részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják az érintett dolgozók foglalkoztatását; (7) csökkentik az érintett dolgozók béren kívüli juttatásait; (8) csökkentik a mozgó béreket (jutalmak, célprémiumok).

Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalatikonjunktúra-vizsgálatának 2017. áprilisi hullámát használtuk fel, amelynek során több, mint 3200 vállalkozás vezetője válaszolt a kutatás kérdőívére.

Az eredmények szerint a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2017. januári emelésére adott leggyakoribb vállalati reakció a tervezett létszámfelvétel elhalasztása, amelyet a válaszadók közel egyharmada (29%) emelt ki. A második legnagyobb arányban említett intézkedés a minimum felett keresők bérének emelése volt (a bérfeszültségek elkerülése érdekében), ezt a válaszadók nagyjából negyede (26%) jelölte meg. A tervezett beruházások elhalasztását szintén a megkérdezett vállalatok közel negyede (24%) jelezte. A mozgó bérek csökkentését pedig minden ötödik cég tette meg, vagy tervezi idén megtenni. Nagyjából minden tizedik vállalkozás módosítja, vagy tervezi módosítani a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait, részmunkaidőben fogja foglalkoztatni őket, csökkenti béren kívüli juttatásaikat, vagy elbocsátásokat hajt végre.

Az eredmények szerint a béremelés nyomán nagyjából minden ötödik cég (22%) módosítja üzleti stratégiáját: ennek keretében elhalasztja a korábban tervezett beruházásait, illetve a tervezett létszámfelvételt. A vállalkozások 13%-a tervez foglalkoztatásra vonatkozó lépéseket: ezeknél a cégeknél már sor került, vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók foglalkoztatását. Szintén meghaladja a 10%-ot azon vállalkozások aránya, amelyek az érintett dolgozók béren kívüli juttatásainak vagy mozgó bérének csökkentését tervezik.

A vállalati háttérjellemzők vizsgálata azt mutatja, hogy a fenti reakciók leginkább a mikro-vállalkozások, a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedők, a tisztán magyar tulajdonban álló, illetve a nem exportáló cégek körében gyakoribbak.

Az orosz gazdaság helyzete

Rövid elemzésünkben Oroszország makrogazdasági mutatóin keresztül mutatjuk be az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, illetve Magyarországgal való kereskedelmét. Az orosz gazdaság az olajárak csökkenése és az életbe lépett szankciók miatt 2014-ben válságba került, melyből 2016 végére lassú kilábalást figyelhettünk meg. Az ország számára kockázatot jelent, hogy gazdasági teljesítménye továbbra is erősen az olaj kereskedelmén alapul. Oroszország hosszú távú növekedési potenciálja a jelenleg várható rövid távú fellendülés mellett sem jelentős, elsősorban a gazdaság alacsony és időben csökkenő termelékenységéből fakadóan.

Az orosz GDP növekedésének éves üteme az 1. ábrán látható. Oroszországban 2002-től a GDP növekedési üteme – egy 2005-ös kisebb visszaeséstől eltekintve – 2007-ig emelkedett. A következő két évben a gazdasági válság következményeként jelentős mértékű visszaesés következett be: 2009-ben 7,8%-kal csökkent a GDP az előző évhez képest. 2010-ben a növekedés ismét pozitív értéket mutatott, azonban a növekedési ütem azóta fokozatosan csökken. 2014-ben, amikor szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, illetve jelentősebben csökkentek az olajárak, az orosz GDP csökkenéssel reagált. 2016-ban megtört ez a lefelé tartó tendencia.

Az orosz gazdaságra jellemző külföldi közvetlen tőkeberuházások (FDI) alakulása a 2. ábrán látható. A külföldi működőtőke nettó beáramlása 2000 és 2004 között többnyire növekedést mutatott, majd 2005-ben esett a GDP-hez viszonyított aránya. Ezt követően egészen 2008-ig növekedtek a külföldiek tőkeberuházásai Oroszországban. Ettől kezdve azonban – a 2013-as növekedéstől eltekintve – csökkent az FDI GDP-hez viszonyított aránya, 2014-ben annál is nagyobb visszaesést mutatva, mint 2009-ben, a válságot követően. A tavaly az energiapiacon bekövetkezett privatizáció hatása látható a 2016-os, jóval kedvezőbb statisztikán.

Az Oroszország és Magyarország közti kereskedelmi kapcsolatokat jellemző export és import adatokat mutatja a 3. ábra. 2000-től láthatóan növekedésnek indult mind az Oroszországhoz köthető export, mind pedig az import. A 2008-as tetőpontot követően 2009-ben a gazdasági válság a kereskedelmi kapcsolatokban is éreztette hatását. A válságot követően ismét jelentős növekedésnek indult az orosz import, mely 7-8 milliárd dollár körüli szinten stabilizálódott. 2015-ben ez az érték hirtelen feleakkorára csökkent. A törés hátterében a legfontosabb importcikk, a kőolaj árának csökkenése, valamint a bevezetett szankciók állhatnak. Az ábrán látható, hogy az energiahordozók kereskedelme jelentős részét teszi ki a magyar importnak Oroszországból (2015-ben például 83%-át). Az exportban a válságot követően kisebb mértékű növekedés figyelhető meg, azonban 2015-ben az export értéke is jelentősen, egymilliárd dollárral csökkent Oroszország irányába. A 2016-ban bekövetkezett fellendülés nem látszik ezeken az adatokon, csupán annyi, hogy a korábbi csökkenő tendencia nem folytatódik.

Elemzésünkben már bemutattuk az orosz külkereskedelem volumenének csökkenő tendenciáit, melynek az olajárral való összefüggését jól mutatja a 4. ábra. A kőolaj hordónkénti világpiaci ára a válság után 100 dollár körül mozgott, mely egészen 2014-ig tartott: jelenleg 40-50 dollár körül ingadozik ez az ár. Ezáltal csökkent a kőolaj exportjának jövedelmezősége, amely igen magas, 65-70% körüli részét tette ki az elmúlt években Oroszország világpiaci exportjának. A legfrissebb, 2015-ös adat erre vonatkozóan 63%. A Világbank elemzői szerint az elkövetkezendő években az olajár újra emelkedő pályára fog kerülni, amely kedvező külső körülmény lehet az orosz gazdaság számára.

Fontos figyelembe venni még az infláció alakulását. Az oroszországi végső fogyasztásra kerülő termékek árindexének alakulása az 5. ábrán látható. A korábban bemutatott kedvezőtlen gazdasági folyamatok mellett a növekvő infláció jelent komoly kockázatot a 2014 utáni időszakban. Az orosz jegybank beavatkozása által 2016-ra sikerült csökkenteni az áremelkedés ütemét.

Nemzetközi tendenciák

A német gazdaság helyzete júniusban tovább javult. A munkanélküliek aránya tovább csökkent az előző hónaphoz képest, a feldolgozóipari beszerzési menedzserindex (PMI) értéke pedig szintén javult az előző hónaphoz és a várakozásokhoz viszonyítva. Az IFO üzleti bizalmi index értéke a májusban mért rekord után júniusban tovább javult. A franciaországi INSEE üzleti bizalmi indexe szintén emelkedett az előző hónaphoz viszonyítva. Az Egyesült Államokban a CB fogyasztói bizalmi index az előző hónapokban tapasztalt csökkenés után júniusban újra növekedett. A feldolgozóipari beszerzési menedzserindex értéke ugyanakkor az előző hónaphoz viszonyítva kis mértékben romlott, a munkanélküliek aránya pedig magasabb volt a várakozásoknál. A kínai beszerzési menedzserindex júniusban tovább növekedett az előző hónaphoz és a várakozásokhoz viszonyítva.



Mellékelt állományok

Állománynév Típus Méret
ght_1706_170718.pdf pdf 546.08 KB
mbet_1706_170718.pdf pdf 540.82 KB

Hozzászólások

Ehhez a hírhez még senki sem szólt hozzá. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá

HTML kód használata nem engedélyezett, de a webcímek automatikusan át lesznek alakítva linkekké. Az e-mail cím soha nem lesz publikálva.. A hozzászólások moderálási jogát fenntartjuk. Az avatarok megjelenítéséhez a Gravatar szolgáltatást használjuk. Töltse föl képét itt: www.gravatar.com.

Remaining characters

security image

Minden  -al jelölt mező kitöltése kötelező!