2017. november 22. szerda
Boldog névnapot Cecília!

Magyar Szerb Kereskedelmi és Iparkamara Egyesület
6722. Szeged, Párizsi krt. 8-12.
Telefon: 70/45-222-33
e-mail: info@mszkik.hu
 

Gazdasági Havi Tájékoztató

Forrás: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató, 2017/augusztus, Budapest, 2017-09-13

A GVI 2017. júliusi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017. júliusi adatfelvétel szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen nőtt: a GVI Konjunktúramutató az áprilisi 21 pontról 32 pontra emelkedett. Tehát a Konjunktúramutató az áprilisi zuhanás után visszatért a 2016 januárja óta megfigyelhető 30 pont körüli értékhez. (Az előző év ugyanezen időszakában a Konjunktúramutató értéke 34 pont volt.)

A Konjunktúramutató növekedése főként a jelenlegi helyzetértékelés javulásának köszönhető: a vállalkozások minden korábbi eredménynél pozitívabban ítélik meg jelenlegi jövedelmezőségüket, rendelésállományukat és üzleti helyzetüket. Csupán három, a jövőbeli kilátásokra vonatkozó mutató esetében történt enyhe visszaesés: a létszámra, a kapacitáskihasználásra és a következő féléves termelési szintre vonatkozó várakozások kis mértékben romlottak az előző negyedévhez képest.

A Bizonytalansági Mutató értéke 33 pontos szinten áll, amely érték két ponttal alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2017 áprilisában 35 ponton állt). A mutató értéke arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése egységesebbé vált. A Bizonytalansági Mutató értéke a felmérés kezdete – 2010 óta – csupán két alkalommal volt alacsonyabb a mostani értéknél (2013 októberében és 2014 januárjában).

A GVI Negyedéves Konjunktúramutató kiszámításához tíz almutatót alkalmazunk, amelyek a vállalkozások aktuális helyzetértékelése mellett jövőbeli várakozásaikat is figyelembe veszik.

2016 áprilisához képest olyan jelentősen javult a vállalkozások értékelése jelenlegi üzleti helyzetükre (59 pont), jövedelmezőségükre (52 pont), illetve rendelésállományukra (36 pont) vonatkozóan, hogy mindhárom mutató a felmérés kezdete (2010) óta mért legmagasabb értéket mutatja. A vállalkozások pozitívabban vélekednek áprilishoz képest várható üzleti helyzetükről, várható jövedelmezőségükről és előző féléves termelési szintjükről is.

Kevésbé kedvező tendenciákat figyelhetünk meg több, a jövőbeli kilátásokra vonatkozó mutató esetében: a beruházási aktivitást illető várakozások csupán két ponttal javultak, a létszámra és a termelési szintre vonatkozók pedig enyhén csökkentek az előző negyedévhez képest. A várható kapacitáskihasználás mutatójának értéke pedig jelentősen romlott áprilishoz képest.

Donald Trump tervezett pénzügyi reformja

Az amerikai pénzügyi rendszer jelenlegi szabályozása

Az amerikai pénzügyi rendszert jelenleg az ún. Dodd Frank Törvény szabályozza, melyet a 2007-2008-as gazdasági válságot követően vezettek be. Mivel a válság oka részben az USA pénzügyi rendszerének alacsony szabályozottsága és a nagy bankokra való túlzott támaszkodása volt, 2008 után az Obama-adminisztráció egyik fő célja olyan reformok bevezetése volt, melyek orvosolják a problémát, és a pénzügyi rendszer stabilitásának növelésével megakadályozzák egy hasonló válság kialakulását. A bankreform fő lépése a 2010 júliusában bevezetett Dodd Frank Wall Street Reform és Fogyasztóvédelmi Törvény volt, melynek szabályozásai és létrehozott állami szervei a pénzügyi rendszer kockázatait nagy mértékben csökkentették.

A Dodd Frank Törvény új, szigorúbb szabályozásokat vezetett be és új állami szerveket állított fel, melyek feladata, hogy biztosítsák a pénzügyi szereplők tevékenységeinek átláthatóságát és az új szabályok betartását. A Dodd Frank Törvény rendelkezései közé tartozott aPénzügyi Stabilitás Felügyeleti Bizottság (Financial Stability Oversight Council) létrehozása, melynek feladata az olyan nagyvállalatok pénzügyi stabilitásának ellenőrzése, melyek esetében – méretükből adódóan – a csőd negatívan hatna ki az amerikai gazdaságra. A bizottság kiterjedt jogkörrel rendelkezik, például hatalmában áll kötelezni a rendszerszintű kockázatot jelentő nagy bankokat pénzügyi tartalékjaik növelésére. Miután a 2007-2008-as válság egyik kiváltóoka a másodlagos jelzálogpiac összeomlása volt, létrehozták a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Hivatalt (Consumer Financial Protection Bureau), melynek feladata a kizsákmányoló jelzáloghitelezés megakadályozása, az ezt biztosító vállalatok átláthatóságának növelése, és széleskörű tájékoztatás a fogyasztók felé jelzáloghitelekről, illetve egyéb pénzügyi termékekről és szolgáltatásokról. Emellett bevezették a Volcker-szabályt, mely a pénzügyi intézményektől megköveteli, hogy válasszák szét kereskedelmi és biztosítási funkcióikat, ezáltal limitálva a spekulációs kereskedést és kiiktatva a saját részre végzett kereskedelmi ügyleteket. A Volcker-szabály értelmében a bankok nem birtokolhatnak, illetve folytathatnak üzleteket hedge fundokkal és magántőke-befektetési vállalkozásokkal, ezek kockázatossága miatt. A Dodd Frank Törvény ezenfelül a pénzügyi rendszer stabilitásának növeléséhez szigorúbban szabályozza a származtatott termékek piacát, új, szigorúbb tőketartalékokra vonatkozó követelmények és adatszolgáltatási kötelezettségek bevezetésével.

A pénzügyi rendszer ezen szigorítása elérte célját, és stabilizáló hatással volt az amerikai pénzügyi rendszerre és gazdaságra, illetve a világgazdaság egészére is. Támogatói úgy vélik, hogy a szigorítás nagyrészt pozitív változásokat eredményezett, mely felülmúlja a szigorú követelményekből fakadó, elhanyagolható negatív következményeket. Véleményük szerint a törvény sikeresen csökkentette egy, a 2008-ashoz hasonló válság kialakulásának esélyét, és fontos szerepet játszik a fogyasztók visszaélésektől való védelmében. Azonban, mivel a számos, sokszor komplex szigorítás az amerikai likviditás- és tőkekövetelményeket a nemzetközi szabvány fölé emelték, a Dodd Frank Törvény nem élvez osztatlan támogatást. A törvény ellenzői úgy gondolják, hogy a feleslegesen szigorú követelmények betartása nagy terhet jelent a vállalatoknak és bankoknak, ezáltal csökken versenyképességük külföldi társaikkal szemben, és így visszafogják az amerikai gazdaság növekedését.

A deregulációs reformtervezet

Ezen a véleményen van Donald Trump amerikai elnök is, aki 2017. február 3-án elnöki rendeletet adott ki a Dodd Frank Törvény felülvizsgálatáról. Ezután hamarosan megszületett a ’Pénzügyi Döntés Törvény’ (Financial CHOICE Act) reformjavaslat is, mely, ha bevezetésre kerül, jelentősen csökkentené az amerikai pénzügyi rendszer szabályozottságát. A Jeb Hensarling republikánus kongresszusi képviselő által összeállított több mint 600 oldalas reformtervezet 7 irányelv alapján vezetne be átfogó deregulációs lépéseket az amerikai pénzügyi rendszerben. A 7 irányelv az  adófizetők pénzéből való bankmentések megszüntetése, a Wall Street és Washington felelősségre vonhatóságának biztosítása, az egyszerűségre való törekvés, a gazdaság élénkítése, minden állampolgár számára pénzügyi függetlenség biztosítása, a fogyasztóvédelem, és a rendszerszintű kockázatok kezelése piaci mechanizmusok által.

Ezen elvekre messzemenő, drasztikus reformtervek épülnek. Ezek közé tartozik a Pénzügyi Stabilitás Felügyeleti Bizottság megszüntetése és a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Hivatal nagyfokú átszervezése. Utóbbi részeként a törvény lehetővé tenné az elnök számára a Hivatal igazgatójának elbocsátását, illetve a Kongresszus hatáskörébe helyezné költségvetésének meghatározását, mely így akár meg is vonhatná annak pénzügyi alapját. Emellett csökkentené a stressztesztek számát, melyeket a Dodd Frank Törvény a bankok átláthatóságának növelésére és a kockázatok felmérésére vezetett be. A törvényjavaslat a jelzáloghitelek terén a szigorú feltételek részleges feloldásával képessé tenné a kisebb bankokat is a hitelezés növelésére. Ezenfelül lényegesen enyhítene a Volcker-szabályon, lehetővé téve, hogy a bankok saját tőkéjükkel spekulatív kereskedelemben részt vegyenek. Továbbá, míg a Dodd Frank Törvény értelmében az állam beavatkozhat, ha egy bank az összeomlás szélén áll, megakadályozva, hogy ez megtörténjen és hatása az egész pénzügyi rendszerre kiterjedjen, a reformjavaslat az állam ezen hatáskörét megszüntetné.

Bár június 8-án a Képviselőház elfogadta a törvényjavaslatot a republikánus képviselők többségéből kifolyólag, jelenlegi formájában azt előreláthatólag nem fogja megszavazni a Szenátus. Azonban, mivel a pénzügyi rendszer deregulációja a Trumpadminisztráció egyik fő reformterve, valószínűsíthető, hogy ezután a törvényjavaslat átdolgozásával próbálják majd elfogadtatni a Szenátussal a deregulációs reformtervezetet.

A dereguláció lehetséges hatásai

Bevezetésük esetén a reformterveknek messzemenő gazdasági hatásai lesznek, így a tervezett deregulációnak támogatói és ellenzői is bőven akadnak az amerikai gazdasági életben. Pártolói a dereguláció pozitív hatásait említik, melyek közé tartozik, hogy növeli a vállalatok profitabilitását, ösztönzi az innovációt és lehetővé teszi a piaci mechanizmusok érvényesülését. Támogatói nagyrészt a nagyobb bankok és vállalatok, melyek nagy profitnövekedésre számíthatnak dereguláció esetén. A Bloomberg becslései szerint a 6 legnagyobb amerikai bank éves adózás előtti haszna 22%-kal emelkedhetne, így bruttó 27 milliárd dollárt nyerhetnének a Trump-féle dereguláción.1 A javasolt deregulációs lépések közül a haszonnövekedést a legnagyobb arányban az a változás eredményezné, mely értelmében a bankok kizárólag pénzkölcsönből is vásárolhatnának amerikai államkötvényeket.

Emellett az is növelné a profitot, ha azönkormányzati kötvényeket likvid tőkénekminősítenék és lazítanák a tőketartalékokravonatkozó követelményeket. Ezenváltoztatások hatására a bankokmegváltoztathatnák befektetett értékpapírjaikösszetételét úgy, hogy az azokból származókamatok lényegesen nagyobb hasznothozzanak. A változások legnagyobbhaszonélvezői így a JPMorgan, a Bank ofAmerica Corp. és a Wells Fargo & Co.lennének, de a Citigroup Inc., a GoldmanSachs és a Morgan Stanley is nagy hasznothúzna a pénzügyi rendszer deregulációjából.

Noha a tervezett dereguláció a bankoknál ésvállalatoknál rövid távon haszonnövekedésteredményezne, a reformok ellenzői szerinthosszú távon sokkal erősebb negatív hatásokjelentkeznének. Ezek közé tartozik, hogynöveli az eszközár-buborékok kialakulásánakkockázatát, mely akár recesszióhoz ésválsághoz is vezethet, mint ahogy 2007-ben istörtént. Emellett megnöveli a vállalkozások ésfogyasztók közti információ-aszimmetria, avisszaélés, csalás és a túlzott kockázatvállaláslehetőségét, melynek gyakran a fogyasztóklátják kárát.

A Donald Trump által tervezett deregulációmegítélése a közgazdászok körében túlnyomórészt negatív. A túlzott deregulációveszélyeire figyelmeztetők közé tartozik Janet Yellen, az amerikai jegybank, a Federal Reserve System elnöke is. A jegybanki vezetők éves találkozóján is ez ellen figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy a válság utáni szabályozások stabilabbá és biztonságosabbá tették a pénzügyi rendszert az amerikai gazdasági növekedés jelentős visszafogása nélkül. Emellett kiemelte, hogy nincs döntő bizonyíték arra, hogy a szabályozás csökkenti a hitel elérhetőségét, míg egy pénzügyi válság biztosan ezt eredményezné. A túlzott magabiztosság ellen is figyelmeztetett, és hangsúlyozta, hogy a 2007-2008-as válság tanulságait fontos észben tartani. Abban azonban egyetértett az amerikai elnökkel, hogy bizonyos óvatos reformok a pénzügyi szabályozások komplexitásának csökkentésére pozitív hatásúak lennének. Az átgondolatlan, drasztikus deregulációs reformokat nem tartja célravezetőnek.

Összegzés

Összességében Donald Trump pénzügyi rendszerre vonatkozó reformtervezetének megítélése vegyes. Míg a nagy bankok és vállalkozások támogatják a pénzügyi rendszer nagyfokú deregulációját és abban az amerikai gazdaság élénkítésének potenciálját látják, több közgazdász, noha támogatja a pénzügyi rendszer regulációinak megfontolt egyszerűsítését, óva int az elhamarkodott deregulációtól. Egy ilyen lépés véleményük szerint megnövelné egy, a 10 évvel ezelőttihez hasonló válság bekövetkezésének kockázatát, és így az egész világgazdaságra negatív hatást gyakorolhatna. A Trump-adminisztráció azonban a figyelmeztetések ellenére nem áll el a pénzügyi rendszer reformjától, melynek sikere így az újabb, átdolgozott reformtervezetek kongresszusbeli támogatottságán múlhat.

Nemzetközi tendenciák

A német gazdaság helyzete júliusban az előző hónaphoz viszonyítva nem változott jelentősen. A munkanélküliek aránya továbbra is a 6 százalék körüli szinten stagnál, és nem változott júliushoz képest. A feldolgozóipari beszerzési menedzserindex (PMI) értéke némileg romlott az előző hónaphoz illetve a várakozásokhoz viszonyítva. Az IFO üzleti bizalmi index értéke több hónapnyi javulás után kis mértékben csökkent az előző hónaphoz és a várakozásokhoz képest. A franciaországi INSEE üzleti bizalmi indexe tovább emelkedett az előző hónaphoz viszonyítva. Az Egyesült Államokban a CB fogyasztói bizalmi index értéke augusztusban tovább emelkedett és meghaladta a várakozásokat. A feldolgozóipari beszerzési menedzserindex értéke szintén kismértékű növekedést mutat, a munkanélküliek aránya azonban kis mértékben magasabb volt, mint a várakozások és az előző hónap aránya. A kínai beszerzési menedzserindex értéke az előző az előző hónapban tapasztalt csökkenés után augusztusban újra a vártnál jobban teljesített.



Mellékelt állományok

Állománynév Típus Méret
ght_1708_170913.pdf pdf 620.43 KB
mbet_1708_170913.pdf pdf 635.01 KB

Hozzászólások

Ehhez a hírhez még senki sem szólt hozzá. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá

HTML kód használata nem engedélyezett, de a webcímek automatikusan át lesznek alakítva linkekké. Az e-mail cím soha nem lesz publikálva.. A hozzászólások moderálási jogát fenntartjuk. Az avatarok megjelenítéséhez a Gravatar szolgáltatást használjuk. Töltse föl képét itt: www.gravatar.com.

Remaining characters

security image

Minden  -al jelölt mező kitöltése kötelező!