2017. szeptember 19. kedd
Boldog névnapot Vilhelmina!

Magyar Szerb Kereskedelmi és Iparkamara Egyesület
6722. Szeged, Párizsi krt. 8-12.
Telefon: 70/45-222-33
e-mail: info@mszkik.hu
 

Alapszabály

A

Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara

ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

1. § Alapítás

1.1. Ez az Alapszabály szabályozza az elnevezés, székhely, időtartam, célok, feladatok, vagyon és finanszírozás, belső felépítés és egyéb, az Egyesület számára fontos kérdéseket.

1.2. Az alapítók non-profit magyar jogi személyként működő egyesület létrehozását határozták el (a továbbiakban Egyesület) határozatlan időre, a Magyarország és Szerbia közötti gazdasági kapcsolatok elősegítése és ösztönzése céljából. Az Egyesület a magyar jog szerint jön létre és tevékenykedik.

1.3. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Egyesület egyik alapító tagja. Az Egyesület az MKIK-val együttműködve folytatja tevékenységét, melynek részleteit együttműködési megállapodásban rögzítik. Az MKIK, mint a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara egyik alapítója az Egyesület elnökének, alelnökeinek, ügyvezető alelnökének és személyére javaslatot jogosult tenni. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 43. §-a alapján az MKIK hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnevezésében a Kamara nevet használja.

1.4. Az Egyesület működési területe a Magyarország és Szerbia területére terjed ki.

2. § Az egyesület adatai

2.1. Az Egyesület neve magyarul: Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara
Az Egyesület neve szerbül: Mađarsko-srpska trgovinska i industrijska komora

2.2. Az Egyesület nevének rövidítése: MSZKIK

2.3. Az Egyesület székhelye: Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 6721 Szeged, Párizsi krt. 8-12.

2.4. Az Egyesület fióktelepei: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4.

2.4.1. Pecsétje: Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara; Mađarsko-srpska trgovinska i industrijska komora

2.5. Alapítás éve: 2009

2.6. Az Egyesület honlapjának a címe: www.mszkik.hu

2.7. Az Egyesület önálló jogi személy.

2.8. Az Egyesület nemzetközi jellegű civil szervezet.

3. § Az Egyesület céljai, tevékenysége

3.1. Az Egyesület elsődleges céljai a következőek:

a) a Magyarország és Szerbia közötti gazdasági kapcsolatok elősegítése, összhangban a két ország érdekeivel;
b) a Kamara tagjainak érdekképviselete;
c) a Kamara céljainak teljesítését elősegítő és ezekkel összhangban levő szolgáltatások nyújtása.

3.2. Az Egyesület céljaival összhangban az Egyesület tevékenysége:

  • tájékoztatás és tanácsadás, különösen szakértői véleményezések, piackutatások és jelentések készítése;
  • a két ország cégei közötti gazdasági kapcsolatok fenntartása és fejlesztése és közvetítése;
  • a tagok gazdasági érdekvédelme mindkét ország állami szerveinél, igazgatási szerveinél és egyéb intézmények előtt;
  • a Magyarország és Szerbia gazdasági helyzetére vonatkozó információk gyűjtése és közvetítése, valamint a gazdasági és gazdaságpolitikai helyzet állapotára és fejlődésre vonatkozó adatok terjesztése különböző kiadványok révén (körlevelek, éves jelentések, egyéb kiadványok);
  • találkozók, mint például tanácsadás, információs szemináriumok, szimpóziumok, beszélgetések és sajtótájékoztatók szervezése, valamint ilyen találkozókon való részvétel, összhangban a Kamara céljaival;
  • a két országban történő befektetési, közlekedési és kereskedelmi lehetőségek fejlesztése;
  • üzleti képzések és továbbképzések támogatása, amennyiben ez fontos a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban résztvevő vállalkozások számára;
  • a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban résztvevő vállalkozások között fellépő viták tárgyalásos úton történő rendezésében való közvetítés;
  • a vállalkozások képviselete kiállításokon és gazdasági reklámtevékenység során;
  • minden további törvényes tevékenység, amely az Alapszabály 1. cikkelyében leírt célok teljesítését szolgálják.

3.3. Az Egyesület kizárólag és közvetlenül céljai megvalósítása érdekében tevékenykedik, pártot sem közvetlenül, sem közvetve nem támogat, politikai tevékenységet nem folytat.

3.4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan és csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A vállalkozási tevékenységből származó nyereséget az Egyesület alaptevékenységének finanszírozására kell fordítani. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön szolgáltatásaiból.

3.5. Az Egyesület a két ország vállalkozóinak közös érdekében bilaterálisan tevékenykedik. Az Egyesület ilyen irányú szándéka az Egyesület testületeinek munkájában is kifejezésre kell, hogy jusson.

3.6. Az Egyesület jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságokat alapíthat feladatainak teljesítése érdekében.

3.7. Az Egyesület megalapítását követően képviseleti irodát nyit Szabadkán. A képviselet létrehozása tekintetében az Elnök és az Ügyvezető Alelnök jár el.

4. § Tagság

4.1. Az Egyesület tagjai lehetnek természetes személyek, gazdasági társaságok, közjogi vagy magánjogi szervezetek, melyek székhelye Magyarországon vagy Szerbiában található, és amelyek részt vesznek vagy részt kívánnak venni az Egyesület munkájában.

4.2. A tag felvételéről – annak írásbeli kérelme alapján – az Ügyvezető Elnökség dönt, és határozatáról a felvételt kérelmezőt írásban értesíti. A tagfelvétel elutasítása esetén 30 napon belül a közgyűléshez lehet fordulni. A Közgyűlés határozatától számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat a tag.

5. § A tagság megszüntetése

5.1. Az elsőbbségi és a rendes tag tagsági viszonya megszűnik:
a) Kilépéssel: a tag kilépési szándékát az Ügyvezető Elnökséghez írásban tartozik bejelenteni.
b) Az Egyesület megszűnésével.
c) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
d) Kizárással: az Ügyvezető Elnökség azonnali hatállyal nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja azt a tagot, aki az Egyesület Alapszabályát súlyos mértékben megsérti, vagy akinek az egyesületi tagsága az Egyesület céljainak elérését veszélyezteti vagy akadályozza, vagy az Egyesülettel szemben fennálló kötelezettségeinek előzetes írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget.

5.2. Bármely tagnak az Egyesületből való kilépése csak az üzleti év végén lehetséges, az Ügyvezető Elnökségnek címzett, ajánlott tértivevényes küldeményben megküldött írásbeli kilépési nyilatkozat alapján, az üzleti év lejárta előtt legalább három (3) hónappal.

5.3. A kilépési nyilatkozat nincs hatással az Egyesület tagjának jogaira és kötelezettségeire az üzleti év végéig.

5.4. A tagságból való kizárás nem menti fel a tagot a folyó évi tagdíj fizetése alól.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú ügyvezető elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az ügyvezető elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

6. § A tagok jogai és kötelezettségei

6.1. A tagok jogai
a./ az egyesület tevékenységében, célkitűzéseinek megvalósításában, feladatai végrehajtásában részt venni
b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d./ betekinthet az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba
e./ jogosult arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

6.2. A tagok kötelezettségei:
a) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b) Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
c) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni, a tagsági tagdíj mértéke:

  • 1000 EUEURO/év 500 millió FT éves bevételt meghaladóan
  • 400 EURO/év 100 millió Ft bevétel felett
  • 200 EURO /év 100 millió Ft bevétel alatt

d) Az egyesület testületi határozatainak végrehajtása
e) köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

7. § Az egyesület szervei

Az egyesület szervei:
a) Közgyűlés
b) Ügyvezető Elnökség

A Közgyűlés

7.1. A Közgyűlés az Egyesület legfelsőbb testülete. Szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal ülésezik. Az Egyesület éves rendes közgyűlését minden tárgyév május 30-áig meg kell tartani. A jogi személy tagok képviselőik, a természetes személy tagok személyesen gyakorolhatják jogaikat, kötelezettségeiket.

7.2. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik valamennyi, az Egyesület céljának megvalósításához szükséges döntés: dönt azokban az ügyekben, amelyeket a hatályos jogszabályok, s a jelen Alapszabály a hatáskörébe utalnak, valamint amelyekben a döntés jogát magának tartja fenn.

7.3. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre a következő:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása a Közgyűlésen a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott egyetértő szavazatával.
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása; az ügyvezető elnökség megválasztása titkos szavazással, egyszerű többséggel
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal, így különösen amit a Ptk. 3:74. §-a a hatáskörébe utal.

7.4.A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

7.5.A közgyűlést az ügyvezető elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az ügyvezető elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az ügyvezető elnökség 2 napon belül dönt. Az ügyvezető elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az ügyvezető elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

7.6.Az ügyvezető elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7.7.A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

7.8.A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

7.9.A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

7.10.A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

7.11.A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

7.12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

8. § Az Ügyvezető Elnökség

8.1.Az ügyvezető elnökség az egyesület 7 főből (elnök, ügyvezető alelnök, 5 alelnök, mint elnökségi tagok) álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

8.2.Az ügyvezető elnökség tagjait a közgyűlés választja 3 év határozott időtartamra.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

8.3.Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

8.4. Az egyesület vezető tisztségviselői:
Az egyesület elnöke: Török György Miklós (anyja születési neve: Hegedűs Erzsébet, lakóhelye: 6724 Szeged, Árvíz utca 5. )
Az egyesület ügyvezető alelnöke: Jójárt Miklós ( anyja születési neve: Bokor Ilona, lakóhelye: 6724 Szeged, Zoltán utca 16.)

Az egyesület alelnökei:
Kaszás Anikó (anyja születési neve: Csúzdi Erzsébet, lakóhelye: 6725 Szeged, Rákóczi u. 17.)
Dunai Péter (anyja születési neve: Markó Margit, lakóhelye: 1202 Budapest, Farkaslaka u. 19.)
Bornemissza Miklós (anyja születési neve: Bory Melinda, lakóhelye: 2000 Szentendre, Cseresznyés u. 13.)
Szabó Géza (anyja születési neve: Pálinkás Ibolya, lakóhelye: 5900 Orosháza, Pacsirta u. 11.)
Tan Attila (anyja születési neve: Kecskés Ibolya, lakóhelye: 6500 Baja, Csendes u. 16.)

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök vagy az ügyvezető alelnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önállóan.

8.5. Az Ügyvezető elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./ az ügyvezető elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l./ a tag felvételéről való döntés.
m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

8.6.Az ügyvezető elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az ügyvezető elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül az ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az ügyvezető elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

8.7.Az ügyvezető elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az ügyvezető elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

8.8.Az ügyvezető elnökség határozatait az ügyvezető elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

8.9. Az Elnök a Kamara önálló képviseletére megválasztott vezető tisztségviselője. Irányítja a Kamara tevékenységét - két ügyvezető elnökségi ülés között az Ügyvezető Elnökség határozatainak megfelelően - és dönt mindazokban az ügyekben, amelyet a Gktv., jelen Alapszabály és a Kamara önkormányzati és egyéb szabályzatai nem utalnak más testületi és egyéb szerv kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnök kapcsolatot tart, illetve koordinálja a kapcsolattartást a tagokkal, a kormányzati-, közigazgatási-, önkormányzati-, egyéb társadalmi- és civil szervezetekkel, valamint a külföldi partnerszervezetekkel. Gyakorolja az ügyvezető alelnök felett a munkáltatói jogokat – a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével, továbbá a munkaszerződés módosításával kapcsolatos elnökségi hatáskörbe tartozó munkáltatói jogok kivételével – meghatározza az ügyvezető alelnök munkarendjét.

8.10. Az Ügyvezető Alelnök feladatköre elsősorban az elnök munkáját segítő vagy helyettesítő szakmai, szakmapolitikai, érdekképviseleti területen folytatott képviseleti és nyilatkozattételi tevékenység. A Közgyűlés titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel nevezi ki, intézkedéseiről, tevékenységéről beszámolási kötelezettséggel tartozik az ügyvezető elnökség és az elnök felé, amelyek utólagosan is dönthetnek tevékenységének jóváhagyásáról. Az ügyvezető alelnök a Kamara működését, szándékait vagy álláspontját illető jelentős kérdésekben csak előzetes felhatalmazással tehet nyilatkozatot, képviseleti munkája és nyilatkozattételei során mindenkor igazodnia kell a Kamara döntéshozó fórumainak határozataihoz. Visszahívásáról a Közgyűlés titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönthet. Az ügyvezető alelnököt munkájáért díjazás illeti meg. Az ügyvezető alelnök felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

9. § Az Egyesület gazdálkodása

9.1. Az Egyesület a civil szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok szerint gazdálkodik.

9.2. Az Egyesület bevételei a következőkből állnak:

  • tagdíjak
  • egyéb szervezetektől és személyektől származó pénzügyi támogatások, hozzájárulások és adományok
  • gazdasági vállalkozási tevékenységekből származó bevételek.
  • Pályázatokon elnyert pénzügyi források.

9.3. Az Egyesület Elnöke és Ügyvezető Alelnöke jogosult az Egyesület valamennyi könyvébe, számlájába, egyéb vonatkozó aktáiba és feljegyzéseibe történő betekintésre.

9.4. Az Ügyvezető Alelnök gondoskodik az Egyesület tagdíjai határidőre történő beszedéséről, valamint az Egyesület nemzetközi társasági tagdíjainak átutalásáról.

9.5. Az Egyesület tagjai nem jogosultak az Egyesület vagyonába adott hozzájárulásuk, tagdíjuk visszatérítésére.

9.6. Az Egyesület saját kötelezettségeiért kizárólag saját vagyonával felel. Az Egyesület alapítóinak, tagjainak, adományozóinak személyes felelőssége az Egyesület tartozásaiért kizárt.

9.7. A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel. Az első pénzügyi év az Egyesület működésének első napján kezdődik és ugyanazon év december 31-én végződik.

9.8. Az Egyesület magyar pénznemben vezeti üzleti nyilvántartásait.

10. § Az Egyesület hivatalos publikációja

10.1. Az Egyesület hivatalos lapot alapíthat, ha erre az anyagi és személyi feltételek biztosítva lesznek.

10.2. Az Egyesület az Interneten, önálló honlapján az általa kezdeményezett és/vagy támogatott tevékenység eredményeit, az éves mérlegbeszámoló adatait, közgyűlési határozatokat közzéteszi.

11. § A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyészség

11.1. Az Egyesület működésének jogi felügyeletét az ügyészség látja el.

12. § Az Egyesület megszűnése

12.1 Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:
- a tagok kimondják megszűnését; vagy
- az arra jogosult szerv megszünteti.
- az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
- az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt, feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

Az egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.

Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően megmaradó vagyont a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nevű szervezetnek kell átadni.

12.2 Az Egyesület tartozásaiért a tagok nem tartoznak felelősséggel.

13. § Záró rendelkezések

Jelen Alapszabály 2 példányban készült és elfogadását követően feltöltésre kerül az egyesület honlapjára, ahol egyesület minden egyes tagja számára elérhetővé válik. Az Egyesület az Alapszabály egy (1) példányra jogosult, továbbá egy (1) eredeti példányra jogosult az Egyesület alapszabályát ellenjegyző ügyvédi iroda.

Záradék

Az egyesület vezető tisztségviselőit első alkalommal az alakuló közgyűlésen résztvevő tagok választják meg, ezt követően az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.

Az alapszabály elválaszthatatlan mellékletét képezi az alapítók felsorolása a mellékelt jelenléti ív szerint.

Budapest, 2009. október 9.

Utolsó módosítás: 2016. november 10.-i Közgyűlés alkalmából, tekintettel a Szegedi Törvényszék 2017. január 17. napján hozott hiánypótló végzésére.

Kelt: Szegeden, 2017. március hó 17. napján

…………………………………
Török György Miklós
elnök

Alulírott jogi képviselő aláírásommal igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartamának.

Szeged, 2017. március 17
Szerkesztette és ellenjegyezte:

 

Mellékelt állományok

Állománynév Típus Méret
alapszabaly_2017_marcius.pdf pdf 675.57 KB