2017. november 22. szerda
Boldog névnapot Cecília!

Magyar Szerb Kereskedelmi és Iparkamara Egyesület
6722. Szeged, Párizsi krt. 8-12.
Telefon: 70/45-222-33
e-mail: info@mszkik.hu
 

Ezek a legújabb pályázatok!

Forrás: www.kkvhaz.hu, Összegyűjtöttük a kkv-knak, vállalkozóknak szóló pályázatokat, támogatásokat és a forrásokat

Forrás: PixabayEU-S TÁMOGATÁSOK

2016 a pályázatok, 2017 a kifizetések éve lehet

Az uniós támogatásoknál 2016 a pályázatok éve lesz, míg 2017 a kifizetéseké és a megvalósítás megkezdéséé - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az előző év munkájáról szóló tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy a kormány tartja magát célkitűzéséhez, miszerint az európai uniós támogatások jelenlegi ciklusának összes pályázatát kiírják 2017. március 31-ig. Jelen állás szerint már 3500-4000 milliárd forint között van a kötelezettségvállalás a 2017-es évre, decemberig szeretnék elérni az 5000 milliárd forintot, ebből 2017-ben 2500 milliárd forint kifizetése a cél.

Vidékfejlesztésre 1294 milliárd forintos uniós támogatás jut a teljes - több mint 8900 milliárd forintos - uniós kasszából. Ez óriási lehetőség kell legyen a mezőgazdaság számára - tette hozzá. Elmondta, megbízták a KPMG Magyarországot azzal, hogy készítsen egy tanulmányt a 2007 és 2013 közötti forrásfelhasználásáról. Ennek alapján az agráriumban elköltött száz és ezer milliárdok ellenére az agrárium termelékenysége, produktivitása jelentős mértékben nem változott - mondta. 

A vidékfejlesztésben a kormányprogram szerint a támogatások 80 százalékát a kis- és közepes gazdaságok, 20 százalékát a nagygazdaságok felé szeretnék fordítani - mondta Lázár János. 20 milliárd forintos többletkeretet biztosítanak arra, hogy a nagyüzemek jó pályázatai támogatásban részesülhessenek. Az agárképzésről szólva elmondta, a kormányfő kifejezett célja az agrárfelsőoktatás erősítése.

A Vidékfejlesztési program pályázatai egyszerre szolgálják a kis- és közepes családi gazdaságok megerősítését, a vidéki munkahely-teremtést, a kis- és közepes birtokok, illetve a nagybirtokok közötti 80-20 százalékos arány kialakítását – mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára. A programban 1300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, 68 pályázati jogcímre. Eddig 38 jogcímen 942,5 milliárd forintnyi pályázatot írtak ki, 476 milliárdnyit zártak le, illetve függesztettek fel.

A pályázatok iránt nagy az érdeklődés. Ilyen volt a kertészek munkáját támogató, 66 milliárd forintos pályázat, amelyre 70 milliárdot is meghaladta az igénylés, és a településképet meghatározó épületek felújítását szolgáló 27 milliárdos keretű is, amelyre 76 milliárd volt az igény. Az államtitkár közölte, a jogos igények kielégítésére, ahol lehet többletforrásokat is bevonnak. A környezetgazdálkodásra 20 milliárd, a kertészetre 15 milliárd forint pluszpénz jut.

Több pénz jut uniós gazdaságfejlesztési pályázatokra az idén

Összesen 70,6 milliárd forinttal 2327,4 milliárdra nőtt az idén meghirdetni tervezett gazdaságfejlesztési pályázatok teljes keretösszege - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A portfolio.hu portál korábban arról írt, hogy a kormány megemelte az ebben az évben meghirdetendő gazdaságfejlesztési pályázatok keretét, és az eddig ismert menetrendhez képest 10 új pályázati felhívás várható. Az MTI-nek adott írásos válaszában a tárca közölte: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) teljes kerete mintegy 2600 milliárd forint, így az idén meghirdetendő keret a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus teljes hét évére jutó összeg csaknem 92 százalékát teszi ki.

Az év végéig összesen 95 pályázati felhívás érhető el a GINOP keretében. Eddig 54 kiírás jelent meg, 33 esetében pedig már hirdettek nyertest - jelezte az NGM.

Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a tárca tájékoztatása szerint kiemelte: jelentős keretemelkedés történt a kis- és középvállalkozások versenyképességének javításánál, az előzőhöz képest 34,5 milliárd forinttal magasabb a módosított keretösszeg. Ezzel 378,3 milliárd forint áll majd rendelkezésre az év végéig.

Két, korábban nagyon népszerű pályázati felhívás nyílik meg újra, módosított tartalommal ismét pályázni lehet majd a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak és kapacitásbővítő beruházásainak támogatására - hangsúlyozta az államtitkár.

Jelentős változás történt a pénzügyi eszközöknél is, 17,5 milliárd forinttal emelkedett a keretösszeg. Hamarosan nagy számban hirdetnek meg kombinált hiteltermékeket, illetve az első kockázatitőke-termékek is várhatóak még az idén - tette hozzá.

Rákossy Balázs a tájékoztatásban úgy fogalmazott: a változtatások célja, hogy a piaci igényeknek leginkább megfelelő pályázati kiírások szülessenek, és az európai uniós források nagy lendületet adjanak a gazdaságnak. A cél a magyar gazdasági növekedés dinamikájának megőrzése, és ebben nagyon fontos szerepe van az uniós források hatékony felhasználásának - hangsúlyozta.

Az uniós források felhasználásában a visszatérítendő támogatások erősödnek

A kormány az európai uniós forrásoknál a visszatérítendő támogatási formák felhasználását erősíti, és arra is törekszik, hogy csak piacképes elképzelések, cégek kapjanak támogatást  - fejtette ki Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a Figyelő Top200 konferencián.

Magyarország akkor cselekszik helyesen, ha szuverenitása érdekében a pénzügyi stabilitásra, a kiszámítható gazdaságpolitikára és a világos energiapolitikára fókuszál. Hozzátette, a kormány vállalja a vitát az Európai Bizottsággal a hazai vállalatok piaci pozíciójának erősítése érdekében, és  példaként említette az 50 százalékos fejlesztési előleg mértéke körüli véleménykülönbséget az unióval.

Azt is elmondta, nagyobb esélyt lát arra, hogy 2020 után nem érkeznek a kohéziós támogatások a térségbe, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a britek kilépésekor számolni kell a kohéziós támogatások csökkenésével.

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a jövőben a GINOP-ban - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív program -  is megjelennek a visszatérítendő támogatásokat tartalmazó pályázatok.

Felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság ugyan függ a külföldi tőke beáramlásától, de jelentős fejlődési lehetőség van a kis- és középvállalkozói szektorban is. Felidézte az Irinyi Tervet, amely az ország iparosodási mértékének növelése mellett a korszerűsítésre, a digitalizálásra, a kiegyensúlyozottabb szerkezet kialakítására koncentrál. Az Irinyi Terv végrehajtásához azonban paradigmaváltásra van szükség - mondta az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a középpontba a hatékonyságot, a termelékenységet és a rugalmasságot kell állítani.

Hamarosan megjelennek az Irinyi terv keretében kiírt pályázatok

Néhány héten belül elérhetővé válnak az Irinyi terv keretében kiírt pályázatok feltételei, a kormány a nagyvállalati beruházási támogatások és az Irinyi terv előirányzata révén 17 milliárd forintot fordít a beruházások ösztönzésére - mondta Marczinkó Zoltán, az NGM kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán.

A hamarosan megjelenő pályázati lehetőségekkel kis- és középvállalkozások és nagy vállalatok egyaránt élhetnek. 

A magyar iparnak meglehetősen magas a kapacitás kihasználtsága, ezért újabb beruházásokra lenne szükség, amelyek megvalósulása esetén idén akár az 5-6 százalékos ipari növekedés is elérhető - tette hozzá. 

Az Irinyi terv a járműgyártás gazdaságra gyakorolt erős hatásának ellensúlyozására kidolgozott kormányzati iparstratégia, amely 7 iparágra terjed ki, ezek közül a legjelentősebb az élelmiszeripar, ugyanis az élelmiszer feldolgozók többsége magyar tulajdonban van. Ráadásul ez az ágazat rendelkezik a járműgyártáshoz hasonló export dinamizmussal, vélekedett a helyettes-államtitkár.

K+F

Már mintegy 200 milliárd forint k+f+i célú forrásról született döntés

Mintegy 200 milliárd forint kutatás-fejlesztés-innováció (k+f+i) célú forrásról született támogatói döntés - mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) elnöke a Cambridge-i Clare College-ban. A Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke az NKFI közleménye szerint a Cambridge-i Egyetem meghívására tartott nyilvános előadást, amelyben kifejtette: a kutatói kiválóság az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatokon elért - az EU13 országok között kiemelkedő - sikerarányban is megnyilvánul, aminek a 2015-től meghirdetett új versenypályázatok további lendületet adhatnak. 

Pálinkás József londoni látogatása során magas szintű kormányzati képviselőkkel és egyetemi vezetőkkel találkozva a hazai kutatásfinanszírozás 2015-ben lezajlott integrációjának eredményeit is ismertette a brit kutatásfinanszírozás tervezett megújítása kapcsán, és a Brexit várható hatásairól, a kétoldalú együttműködések továbbfejlesztésének lehetőségéről is tárgyalt.

Jelenleg húsz kutatásfejlesztési és innovációs projekt fut magyar és Cambridge városhoz kötődő kutatóhelyek és vállalkozások együttműködésében, többek között élelmiszerbiztonsági, agykutatási, anyagtudományi, grafénkutatási és társadalomtudományi területeken. 

Ipari automatizálási mintaprojektek megvalósítására 2,5 milliárd a keret

Az év végén megnyílik az a 2,5 milliárd forintos pályázati keret, amelynek révén robotizálási és automatizálási mintaprojektet hozhatnak létre magyar kkv-k - jelentette be Lepsényi István, az NGM gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára Székesfehérváron a VT Metal Kft. új KTL festőüzemének és felületkezelő sorának avatóünnepségén. A Videoton vállalatcsoporthoz tartozó, forgácsolásos fém alkatrészgyártással, szereléssel és felületkezeléssel foglalkozó cég galván üzletágának fejlesztésére az állam 272 millió forint támogatást nyújtott a nagyvállalati beruházási támogatás keretében. Az összességében 777 millió forintos kapacitásbővítő beruházás 28 új munkahelyet teremtett.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az állami támogatásoknál egyre inkább a hatékonyságnövelés, a korszerű technológia alkalmazása a meghatározó szempont, miközben a munkaerőhiány miatt a létszámnövelést a létszám megtartásra korlátozzák.

Az elmúlt időszak legnagyobb változása a gazdaságban a digitalizálás térnyerése, vagyis a negyedik ipari forradalom. A kormány létrehozta az Ipar 4.0 platformot, melynek célja a legmodernebb eszközök, módszerek (robotizálás, automatizálás, gépek internetes összekapcsolása) gyors elterjesztése a magyar gazdaságban. Ennek érdekében jövőre 7 mintavállalatot hoznak létre, ahol a kkv-k megismerhetik a technológiákat.

A nagyvállalati támogatási programban, hazai költségvetési forrásból 2015-ben hárommilliárd, idén pedig 15 milliárd forintot kaphattak a cégek. Hozzátette: jövőre is hasonló összeg áll rendelkezésre.

Cser-Palkovics András, a város polgármestere rámutatott, hogy a nagyvállalati támogatási rendszer a pénzügyi támogatásokon túl megmutatta, hogy a kkv-k nem mindig csak magyar tulajdonúak és a nagyvállalatok sem mindig kizárólag külföldi kézben vannak. Úgy vélte, a Videoton Holding jó példa erre, hiszen kinőtte a kkv-szektort és elképzeléseik néha túlmutatnak a magyar gazdaság keretrendszerén.

50 milliárd forinttal állami tőkealap-kezelő társaság indul

Első körben 50 milliárd forinttal indul hamarosan a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő Társaság a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) együttműködésében. A kezdeményezés célja, hogy uniós, illetve hazai forrású tőkebefektetéssel új alapokra helyezzék az innovatív kis- és középvállalkozások finanszírozását, támogassák a magyar startup ökoszisztémát, ezáltal növelve Magyarország versenyképességét.

Az alapkezelő működéséhez GINOP-forrásból (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) 30 milliárd forintot biztosít az NKFIH, illetve saját forrásaiból 20 milliárd forintot az MFB.

A rendelkezésre álló 50 milliárd forintból 10 milliárd a legkisebb cégekhez juthat el, inkubátori szintű, kutatás-fejlesztési (KFI) célú beruházásokra fókuszálva és a számítások szerint akár 500 induló vállalkozás kaphat közel 10 millió forintot.

További 16 milliárd forint adható innovatív cégek magvető jellegű tőkeigényeire, ez a támogatás akár 60 millió forint is lehet, és mintegy 160-200 vállalkozáshoz juthat el. A fennmaradó 24 milliárd forintra a már érettebb fázisban lévő cégek és projektek pályázhatnak, számukra átlagosan 350 milliós támogatást biztosít az alapkezelő - olvasható a közleményben.

Számítások szerint 2020-ig az alapkezelő akár több mint 1000 KFI területen aktív vállalkozásba is tehet pénzt, ezáltal a hazai kkv-k számára áthidalhatóvá válik az a korai életszakasz, amikor a sikertelen üzleti kezdeményezések aránya jellemzően 90 százalék - írta az MFB, hozzátéve: a többlépcsős modell biztosíthatja, hogy a támogatott cégek a kezdeti tőkeinjekció után,  fejlődésük minden szakaszában tőkéhez juthassanak.

Az Állami Tőkealap-kezelő Társaság működéséhez szükséges feltételeket az MFB Csoport a kormányhatározatnak megfelelően 2016. október végéig alakítja ki, az első befektetések 2017 első negyedévében történhetnek meg.

KÉPZÉS

7 milliárd forint értékben írnak ki pályázatokat

Ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíjprogram, valamint egy új pszichiátriai épület megépítését szolgáló pályázat kiírását jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán, az egészségügyért felelős államtitkár. Az ápolói ösztöndíjprogramra 4,4 milliárd, az új pszichiátriai épület megvalósítására 2,7 milliárd forint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) forrása.

Az államtitkár az ösztöndíjprogramról szólva kiemelte, a pályázat meghirdetése egyfajta válasz arra, hogyan kíván a kormány reagálni a szakdolgozói hiányra. Jelezte, Magyarországon kevesebb szakdolgozó képzése indul el és többen morzsolódnak le az OECD-átlagnál.

Páva Hanna, az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) elnöke az ápolónak tanulók ösztöndíjprogramjáról elmondta, a program az egész országra kiterjed, szemben az eddigiekkel, amikor a közép-magyarországi régió nem kapott pályázati lehetőséget.

A program kifutási ideje 55 hónap, a 4,4 milliárd forint fedezi az ápolói ösztöndíjprogramot, a mentorok képzését és módszertani anyagok készítését. A mentorok feladata a már ösztöndíjat elnyert tanulók segítése, hogy megtalálják a megfelelő munkahelyet, munkakört.

Az ösztöndíjat 30 féle szakképesítésben - például ápoló, csecsemő- és gyermekápoló, szövettani szakasszisztens - lehet elnyerni. Azok pályázhatnak, akik már valamilyen szakképzést tanulnak, vagy az elkövetkező években érettségiznek és utána választják a felsorolt szakmák valamelyikét - közölte Páva Hanna.

Az ENKK elnöke hozzátette, szerződést a tanulóval kötnek, akinek vállalnia kell, hogy a tanulmányai befejezése után Magyarországon közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatásban dolgozik majd legalább annyi ideig, ameddig az ösztöndíjat folyósították számára.

Páva Hanna kitért arra, hogy körülbelül 3200 ember számára tudnak ösztöndíjat folyósítani, annak összege több tízezer forint lesz, és a pályázatokat többször is kiírják majd. Az ösztöndíj nagysága függ a tanulmányi eredménytől, bizonyos átlag alatt meg is szüntethető a folyósítás. Annak érdekében, hogy kiderüljön, hol milyen ápolói igényre van szükség, az ENKK munkaerő-felméréseket végez majd megyei bontásban - ismertette Páva Hanna.

Elkezdődött a tanodapályázat új kiírásának társadalmi egyeztetése

Megjelent a tanodaprogramok támogatására kiírt új pályázat tervezete, amelyre társadalmi vita keretében várják az érintettek javaslatait. A pályázatra azok a szervezetek jelentkezhetnek, amelyek régóta működtetnek tanodát és a korábbi pályázat elbírálásakor nem kaptak támogatást – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

A kormány elkötelezett a több éve jól működő tanodák támogatása mellett, ezért további kétmilliárd forint forrást biztosít a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó szervezeteknek egy új tanodapályázaton keresztül.

A felhívás tervezetéhez kapcsolódóan észrevételeket, javaslatokat a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban lehet tenni, a www.palyazat.gov.hu oldalon - olvasható a közleményben.

A tavaly 5,3 milliárd forintos keretösszeggel megjelent tanodapályázatra többszörös volt a túljelentkezés, a felhívásra 1077 támogatási kérelem érkezett be, végül 171 tanoda kapott támogatást. A tanodákban képzett szakemberek segítségével hátrányos helyzetű gyerekeknek nyújtanak iskolaidő utáni többletfoglalkozást, hogy iskolai eredményeik javítását, képességeik kibontakoztatását, a tehetséggondozást segítsék elő.

FIATAL VÁLLALKOZÓKNAK

Több vállalkozó fiatalra lenne szükség Magyarországon

Sokkal több vállalkozó fiatalra lenne szükség Magyarországon Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (Fivosz) elnöke szerint. Az M1 aktuális csatornán elmondta, hogy a kis- és középvállalkozások több mint harmada megszűnhet a következő 6 évben.

A magyar fiatalok több mint 60 százaléka retteg a kudarctól, ami szerinte torz meglátást tükröz, mivel habár előfordul, hogy nem jön be egy vállalkozás, több olyan történet is ismert, amikor sokadik próbálkozásra ért el sikereket egy-egy fiatal vállalkozó.

Az elnök pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a fiataloknak egyre több lehetőség áll rendelkezésre, így például a GINOP 5.2.2 pályázat keretében 3 millió forint nem visszatérítendő támogatás nyerhető el, a vállalkozás beindításához szükséges szakmai és egyéb támogatás érdekében pedig különböző közösségekhez csatlakozhatnak – hívta fel a figyelmet.

600 millióval támogatja a kormány a külhoni fiatal vállalkozókat

600 millió forinttal támogatja a kormány a külhoni magyar fiatal vállalkozókat - jelentette be Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. 

A Magyarországgal szomszédos országokban nyilvántartott és működő fiatal magyar vállalkozások támogatására meghirdetett pályázat eredményeiről tartott sajtótájékoztatón a politikus elmondta: a júniusban meghirdetett pályázatra 967 támogatási kérelmet nyújtottak be, ezek közül 117 nyert. A legtöbb, 511 pályázat Erdélyből érkezett, ezek közül 68 kapott összesen több mint 340 millió forintot. A Vajdaságból a 154 pályázatból 15, a Felvidékről 147-ből 16, a Kárpátaljáról 139-ből 15 nyert. Muravidékről 9, Horvátországból 7 pályázat érkezett, és 2, illetve 1 kapott támogatást.

A pályázatok eredményei a www.vallalkozokeve.hu oldalon lesznek elérhetők és a pályázatot lebonyolító Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján - közölte a helyettes államtitkár.

Szilágyi Péter kitért arra, hogy a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások közül 23 pályázó nyert, közülük 16 kezdő; a 94 támogatott nem mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozás közül 22 a most induló vállalkozás. A legtöbb támogatási igény a szolgáltatóiparból és a növénytermesztés területéről érkezett, de sok pályázat volt az építészet, a feldolgozóipar és az egészségügy területéről is - tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte, a pályázati támogatás 100 százalékos, vagyis a nyertesek a teljes igényelt összeget megkapják.

Szólt arról is, hogy a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve program kerete összesen 750 millió forint. Ebből eredetileg 525 millió forintot különítettek el a pályázatra, de a nagy érdeklődés miatt az összeget 600 millió forintra emelték.

Forrás: MTI

Kép: Pixabay



Hozzászólások

Ehhez a hírhez még senki sem szólt hozzá. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá

HTML kód használata nem engedélyezett, de a webcímek automatikusan át lesznek alakítva linkekké. Az e-mail cím soha nem lesz publikálva.. A hozzászólások moderálási jogát fenntartjuk. Az avatarok megjelenítéséhez a Gravatar szolgáltatást használjuk. Töltse föl képét itt: www.gravatar.com.

Remaining characters

security image

Minden  -al jelölt mező kitöltése kötelező!